Számtalan eszközzel és ötlettel varázsolhatjuk modernné, takarékossá vagy környezettudatossá meglévő otthonunkat, házépítéskor azonban átfogó megoldások is kínálkoznak. Hogy a nagy lehetőségekkel élni is tudjunk, már az első perctől kezdve tudatosan kell terveznünk. Még a telek megvásárlása előtt érdemes például mérlegelnünk a kérdést: szeretnénk-e passzívházat építtetni?
Mitől passzív egy passzívház?
A passzívházak mögött húzódó koncepció egyszerűen összefoglalható: passzív eszközökkel csökkenteni az épület energiaigényét. A szakemberek a tervezés és a kivitelezés során is arra törekednek, hogy a ház hővesztesége minél kisebb, a hőnyeresége pedig minél nagyobb legyen. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a kitűnő hőszigetelésnek és az úgynevezett hővisszanyerős szellőztetésnek köszönhetően a ház fűtésére minimális energiát kell csak fordítani. A passzívház tanúsításért felelő Passivhaus Institut (egyéb kritériumok mellett) ezt szigorúan meg is követeli. Nem kaphat hivatalos passzívház minősítést az az épület, amelynek éves fűtési energiaigénye négyzetméterenként meghaladja a 15 kWh-t. A magyarországi épületek 170-250 kWh körüli átlagértékeihez képest ez hatalmas ugrást jelent, ám ebből adódóan a rezsi tekintetében is hasonlóan látványos különbség mutatkozik. Passzívházaknál a fűtési energia mintegy 80-90%-át is megspórolhatjuk: ha jelenleg 25.000 Ft-ot költünk fűtésre, akkor egy megegyező méretű passzívház tulajdonosaként ez az összeg legfeljebb 5.000 forint lenne.
Hogyan működik?
Ilyen jelentős energia-megtakarítást nem tudnánk pusztán azzal elérni, hogy kiváló minőségű szigetelőanyagokat és nyílászárókat választunk. A jellemzően fél méter vastag falak, a talaj felőli húsz vagy a tetőnél használt negyven centiméteres hőszigetelés, vagy ablakok esetében a három rétegű üvegezés mind-mind lényeges részlet, ám jobban megértjük a passzívház lényegét, ha egy összefüggő rendszerként tekintünk rá. Az ablakok például nem csupán a hőveszteség minimalizálásában játszanak meghatározó szerepet, hanem a szoláris hőnyereségben is. A tervezők déli tájolású, nagy terjedelmű üvegfelületekkel igyekeznek a napsugárzás energiatartalmát minél jobban hasznosítani. De ugyanígy előre gondolniuk kell a szellőztetésre is. A tökéletes szigetelés és a ház hőmérsékletének megtartása miatt a passzívházakat speciális szellőztető rendszerrel látják el. Az épület levegője gépi úton folyamatosan cserélődik: a bentről távozó levegő átadja a saját hőjét a kintről beszívott levegőnek anélkül, hogy a két levegő egymással keveredne.
Hosszú távú befektetés
Ennek a fajta állandó szellőztetésnek köszönhetően a passzívházak lakói mindig por nélküli, friss levegőt szívnak. Ez nem csupán a komfortérzetüket szolgálja, de sokaknál az allergiás tünetek is enyhülnek. A passzívházak legnagyobb előnye azonban a már korábban is említett energiatakarékosságuk. Klasszikus fűtési berendezésekre nincs szükség: mivel a benti hőmérséklet néhány fokos eltéréssel egész évben állandó, a minimális korrigálást és a melegvíz előállítását is elektromos áram végzi. Az egyedi megoldásoknak persze ára van. Szakemberek becslései szerint a tervezéstől és a felhasznált építőanyagoktól, berendezésektől függően minimum 10-20, de bizonyos esetekben akár 60%-kal magasabb építési költségekre is számíthatunk. A többletberuházás azonban hosszú távon megtérül – jelenlegi energiaárak mellett erre 15-20 évet kell számolnunk. Mindezeket figyelembe véve mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie, hogy van-e lehetősége és vállalkozókedve passzívházat építtetni; ugyanakkor már most egyértelműen látszik, hogy a jövő a fenntartható építészet irányába mutat.
Ha nincs pénz újra
Aki nem engedhet meg magának egy új passzívházat, az a meglévő otthonát is átalakíthatja a környezettudatos szempontoknak megfelelően. Már néhány kisebb változtatással is energiatakarékos otthonunk lehet. Ha például lágyított vizet használunk a fűtési rendszerben, elkerülhetjük a vízkőkiválást. Kemény víz esetén 1 mm vízkő akár 3 hónap alatt is lerakódhat a fűtőszálra, ami azt eredményezheti, hogy akár 10%-kal több energiát kell használnunk a fűtéshez használnunk. (Ennek pontos mértéke a rendszeren áthaladó víz mennyiségétől és a víz keménységétől függ.) A lerakódott vízkő további negatív hatása, hogy a kazán élettartamát is csökkenti, így a megnövekedett karbantartási költségek további plusz kiadásokat jelentenek.
források:
https://holnaphaz.blog.hu/
https://magyarepitok.hu/
